Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Szántó T. Gábor: Édeshármas

2012.10.01

A Szombat folyóirat főszerkesztőjének könyvhétre kiadott regényében, az immár többkötetes író tapasztalatával foglalja össze a córesz elméletét és gyakorlatát, választ keresve a múlt század elején tetőző asszimiláció következményekéntszc3a1ntc3b3t_c3a9deshc3a1rmas-borc3adtc3b3.jpg megszűnő identitástudat kudarcával azóta küszködő, a vészkorszak borzalmai okozta áthidalhatatlan űr traumáját feldolgozni máig is képtelen, valós önazonosság híján tradíció és modernitás között tébláboló zsidóság problémáira. Az egyes szám első személyben íródott fejlődésregény önreflexió – regényben megírt regény, a harmincas éveiben járó belső ellentmondásaival küszködő és önmagát kereső pesti zsidó író dilemmája. A szereplők egymáshoz kapcsolódó, időnként tabukat döntögető, iróniával fűszerezett hármas öntükröző viszonya érzékelteti a pesti zsidóság botladozó, egy helyben toporgó útkeresését.
 Miklós vállalva héber név nélküliségét, túlélő szülők gyerekeként válaszút elé kényszerül és ahogyan minden teremtés elválasztással jár, világosság a sötétségtől, víz a szárazföldtől, nappal az éjszakától, nő a férfitől, a zsidóságban való újjászületését fájdalommal éli át. A hagyományokhoz való visszatérés önmagával való folytonos ütközést, a külvilághoz és szerelméhez való viszonyában is elkerülhetetlen elszigetelődést, befelé fordulást jelent. Miklós bizonytalanságában egyre jobban eltávolodik a valóságtól és a szintén sérült szerelmétől. Sári is küzd önmaga démonaival, egy időben hű a hagyományokhoz, ugyanakkor képes befogadni a világi életet, de a szigorúan vett ortodoxiával szembefordulva inkább akar szabadon élni és gyereket szülni. Miklós a nappali lét küzdelmei és az álmatlan éjszakák elől a vallásban, a vallásosságban keres menedéket, egyedüli beszélgetőtársa a háromszög harmadik szereplője, a kelet-magyarországi és erdélyi zsidó hagyományon felnőtt majd a láger után Amerikát is megjárt tanítója. Miklós és Sári túlélők következő generációja, Reb Slojme maga a túlélő, a vészkorszak után ráadásul elveszti lányát, aki öngyilkos lesz, később  felesége is elhagyja, immár a túlélés terhét hordozza. Számára az életben maradás büntetés, önmarcangolás. Mester és tanítványa, tanítvány és szerelme időnként be és kilépnek a történetből, zaklatott lelkiállapotaik, belső konfliktusaik egymással való vitáikban kerülnek felszínre, ezáltal is lassítva az eseményeket, a megoldás lehetőségét. Az úttalan útkeresés tompa feszültségét az erotikus bizsergés, Miklós egyhelyben topogását, a Mester halála oldja fel. Reb Slojme már nem bírta tovább, halálra éheztette magát.

„Zsidó volt és szenvedélyes. Félt a haláltól és vágyott rá. Találkozni és egyesülni akart mindazokkal, akik miatt bűntudata volt hogy él és azért beszélt halálról, mert barátkozni akart a testi elmúlás gondolatával. Így, hogy néven nevezte valósággá vált számára mind a találkozás lehetősége, mind pedig a lélek halhatatlansága és kevésbé tűnt félelmetesnek az ismeretlennel esedékes randevú. Olykor úgy tűnt nemcsak ő a mániás – depressziós, hanem az egész zsidó történelem és gondolkodás lelkesedések hullámhegyeinek és mélabúk szakadékainak váltakozásából áll.”

Szántó T. Gábor regényét áthatja egy nagyon ismerős Körúti, Újlipótvárosi érzés, és annak ellenére, hogy a regény nem végződik, és nem is végződhet happy and-el a történet mégis pozitív üzenetet közvetít az olvasónak. Miklóst elhagyja tétlenségének támasza, az öreg tanító halála döntő lépésre készteti, végérvényesen elengedi Sárit és elindul a maga útján reb Slojme tanításai nyomán: a túlélők gyerekeinek feladata, hogy éljék és újra átéljék a zsidóságot, hogy megdolgozzanak érte. A vészkorszak mögött tátongó áthidalhatatlan szakadékkal szembe kell nézni és tudni kell vele együtt élni. Az író feladata és felelőssége is egyben, hogy mindezt megírja.

„Könyvvel nem udvarolunk, ez volt évekkel korábbi dacos elhatározásom. Ha valakinek kellek, ne azért vonzódjon hozzám, mert tetszenek az írásaim, hanem magamért, határoztam el, mert a végén még csalódik. De mostani helyzetem, úgy érzem rákényszerít, hogy engedjek szigorú elveimből. Különben is, akinek kellek érdeklődjön aziránt, ami nekem talán a legfontosabb.”

 

 

 


 

 

 

 
 

 


Profilkép


Nyelvek

MagyarEnglish


Elérhetőség

A könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő; szerda: 14-16h illetve vasárnap; kedd; csütörtök: 17-19h

Anzo Sireni 20 Giv`atayim, Israel +972-543-911-831


magyarországi kontakt: 1132. Budapest, Victor Hugo utca 32.
+36-30-913-8997

Számlaszámaink:
Discount Bank, Givatayim, 145 bankfiók: 030361
Erste Bank:
11600006-00000000-31554770

diasporalibrary@gmail.com

Levelezőlista



Statisztika

Online: 1
Összes: 35690
Hónap: 3957
Nap: 180