Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Murakami Haruki: 1Q84

2012.03.14

murakami1q84harmas.jpg

 

Murakami Haruki: Ezerkülöncszáznyolcvannégy (részlet)

(Geopen 2011)



„Ez a világ látszatvilág,

mindenestül csak kitalált,

bízzál bennem, nem csallak meg,

s minden valóra vált…”

 

„Ez csak egy papírhold.”

(E. Y. Harburg, Harold Arlen)

 
1 . f e j e z e t

A o m a m e

 

 

 

Nehogy azután a látszat becsapjon…

 

Klasszikus zene szólt a taxiban, az FM adón. Janáčektől a Sinfonietta. Senki sem állítja, hogy az efféle muzsika hallgatására éppen egy dugóban araszoló taxi lenne a legalkalmasabb. A gépkocsivezető sem tanúsított iránta különösebb érdeklődést. A középkorú sofőr inkább tapasztalt halászra emlékeztetett, amint hajója orráról éppen a baljós áramlatokat fürkészi. Szemmel tartotta az előtte egyfolytában álló kocsisort, de nem szólt egy szót sem. Aomame belesüppedt a hátsó ülésbe, könnyedén, lehunyt szemmel hallgatta a zenét.

A nő – miközben felhangzottak Janáček művének kezdő taktusai – arra gondolt, hogy ugyan hányan vannak ezen a világon, akik csupán ennyiből is képesek felismerni a Sinfoniettát? Valószínűleg vagy nagyon kevesen lehetnek, vagy úgyszólván senki. Ki tudja, miért, neki valahogy mégis sikerült rájönnie.

A rövid szimfóniát Janáček 1926-ban szerezte. Annak idején a bevezető téma fanfárszólója eredetileg egy sportesemény megnyitójára készült.

Aomame megpróbálta elképzelni, hogy vajon milyen lehetett akkoriban, az első világháború után Csehszlovákia. Az emberek végre felszabadultak a hosszan tartó Habsburg-uralom alól, itták a pilzenit a kávéházakban, józan és hideg géppuskák gyártásával foglalkoztak, kóstolgatták a kérészéletű békét, mely Közép-Európára köszöntött.

Két éve volt már annak, hogy teljes ismeretlenségben elhunyt Franz Kafka. Ekkor még senki sem sejti azt a szörnyűséget, hogy nemsokára előkerül valahonnét Hitler, hogy ezt a helyes kis országot jóízűen bekebelezze. Aomame úgy vélte, hogy az emberek számára a történelem legfontosabb tanulsága az, hogy az egyik pillanatban senki sem tudja még, hogy mit hoz a következő. A nő a zene hallatán elképzelte, amint a szabadon szárnyaló szél Bohémia mezein kószál – eltűnődött a történelem folyásán.

Hogyan is történhetett az Japánban, hogy miután 1926-ban elhunyt Taisó császár, beköszöntött az új korszak, a Sóva, ami lassan – egy rövid modernista, demokrata közjáték után – teret engedett a fasizálódásnak…

A történelem a sport mellett mindig is Aomame egyik kedvence volt. A regények nem annyira, de bármit elolvasott, aminek köze volt a történelemhez. Azt találta a legvonzóbbnak, hogy minden, ami lényeges, pontos időpontokhoz és helyszínekhez kötődik. A japán számítású évszámok megjegyzése sem okozott különösebb nehézséget számára. Nem válogatás nélkül magolta be ezeket, hanem a hozzájuk fűződő összefüggések felismerése során az évszámok maguktól előjöttek. Általános és középiskolában is, kivétel nélkül mindig ő érte el a vizsgákon a legtöbb pontot. Mindig csodálkozott, mikor látta, hogy valakinek nehezére esett az évszámok megjegyzése. Vajon miért nem megy nekik egy ilyen egyszerű dolog?

„Aomame”. A nőt tényleg így hívták. Az apai nagyapja Fukusima megyéből származott, és abban a kis hegyi faluban vagy városkában valóban jó néhányan viselték ezt a különös nevet. Aomame azonban sohasem járt ott. Apja már lánya születése előtt szakított a szülői házzal. Anyja is megtagadta saját szüleit. Így Aomame egyszer sem találkozhatott a nagyszüleivel. Habár nem sűrűn járta a vidéket, de ha véletlenül erre mégis sor került, szokása szerint a hotel telefonkönyvében mindig utánanézett: akad-e ott valaki, akit ugyanúgy hívnak, mint őt. Ám eddig bármilyen nagyvárosban vagy településen fordult meg, soha nem talált senkit, aki az Aomame nevet viselte volna. Ilyenkor úgy érezte magát, mint számkivetetten hánykolódó hajótörött a végtelen tengeren.

Elég nyűgös volt bemutatkoznia. Amint kiejtette a nevét, partnere pofákat vágott, de volt, aki arra gyanakodott, hogy félreérthetett valamit.

 

 

 

 

 

 

 
 

 


Profilkép


Nyelvek

MagyarEnglish


Elérhetőség

A könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő; szerda: 14-16h illetve vasárnap; kedd; csütörtök: 17-19h

Anzo Sireni 20 Giv`atayim, Israel +972-543-911-831


magyarországi kontakt: 1132. Budapest, Victor Hugo utca 32.
+36-30-913-8997

Számlaszámaink:
Discount Bank, Givatayim, 145 bankfiók: 030361
Erste Bank:
11600006-00000000-31554770

diasporalibrary@gmail.com

Levelezőlista



Statisztika

Online: 1
Összes: 79795
Hónap: 3022
Nap: 68